Köszönet Biolabor!

A mi rövid történetünk egy három és fél éves kislányról szól ő Zita.
Zita 2007 június 13.-án született.
Már babakorában jelentkeztek székelési problémák, amit akkor szélcső segítségével meg is tudtunk oldani. Viszonylag sokáig utána probléma mentes volt. A következő nehézségek akkor jelentkeztek mikor nappalra lekerült róla a pelus. Eleinte visszatartotta a kakát, majd végül azt a megoldást választottuk, hogy kakiláshoz visszakapta a pelust, ez működött is három éves koráig, amikor is teljesen szobatisztává nem vált. Félt a kakilástól nem akarta elengedni, háziorvosunk javaslatára elkezdtük hashajtózni. Nem találtam ezt hosszú távú megoldásnak felkerestem egy másik orvost is.

Itt is természetesen a rostban gazdag táplálkozás, amit már milliószor hallottam végső estben a kúpot javasolta hashajtó helyett. Körülbelül két-három hét alatt utána sikerült rászoknunk a bilire úgy tűnt most már minden rendben lesz. Majd elkezdődött az ovi, ezzel egyenesen a kakilás véget ért. Megint háziorvos, étkezési tanácsok, beutaló gasztroenterológiára, beutaló pszichiáterhez, és a feledhetetlen hashajtó. Egyiket sem akartam, durva vizsgálatok szegény kislánynak, pszichiáter?

Kicsit sok volt nekem is, anyának kimerültem. Megint másik orvos itt megint végighallgattam sok gyümölcs, szilvalé, rozskenyér, kávé, stb, ha nincs eredmény egy hétig utána vigyem kórházba.

Eljött az egy hét egyik kórházba bementünk ott nem láttak el, irány a másik(neves gyermekkórház).

Megvizsgálta egy belgyógyász doktornő, majd ő is ellátott étkezési tanácsokkal, ekkor már a hetedik napnál jártunk, majd kapott egy kúpot és közölte az sem baj ha tíz napig tartogatja egyszer majdcsak kijön. Én mint anyuka teljesen kiborultam, sírni kezdtem, végül egy nővérke nagyon megsajnált, szó szerint kikaparta szegény kislányból. Ez után jött a mi isteni „szerencsénk” megismerkedtünk az oviban a biolaborral, Szabados Györgyi személyében, majd később Zsolttal. Györgyi megismertetett ezzel a lehetőséggel, amit a biolabor nyújt a gyerekeknek, őszintén megmondom úgy voltam ezzel, hogy utolsó lehetőségként kipróbáljuk, vesztenivalónk nincs. El is mentünk az első alkalom után mintha csoda történt volna a kislányom két naponta ment wc-re. A következő két-három alkalom kisebb visszaesést mutatott megint visszaestünk három-négy napra, de mentünk továbbra is.

Pontosan nem emlékszem de körülbelül a hatodik alkalom után rendeződtek problémáink, utána két hétre rá mentünk egy emlékeztetésre és azóta és ennek most már legalább három hónapja teljesen probléma mentes Zita. Ezúton szeretném megköszönni a segítséget a biolabornak, és személy szerint Györgyinek és Zsoltinak a sok kedvességet, amit kaptunk. És szeretném azt is megköszönni, hogy egy három éves kislányt megkíméltek a gasztroenterológiától, és egy pszichológustól. Egyszóval köszönet biolabor.

Tisztelettel: B. F. Krisztina és Bartha Zita